Uber Comments
      Google+








Laborvizsgálatok! (general)

View Journals     Subscribe

Rika
7 years ago

Laborvizsgálatok!

A laborvizsgálatok eredményei az onkológiai diagnosztikában a tumormarkereket kivéve - nem kórjelző értékűek:azokból nem lehet a daganatos betegség jelenlétét diagnosztizálni. A kapott értékek felhívják a figyelmet a rendellenességre, és támpontot adnak arra vonatkozóan,hogy milyen irányban, milyen szervek felé kell folytatni a vizsgálatokat.

Az elvégzendő vizsgálatokat mindig a kezelőorvos onkológus rendeli el.Először általában kiterjedtebb laborvizsgálatokat végeznek,később már csak a kóros értékeket mutató terület eredményeit kontrollálják.

A gyakorlatban számos laborvizsgálatot alkalmaznak,jelen áttekintésünkben azonban kizárólag a vérből és vizeletből történő meghatározások fajtáit,értékelését és használhatóságát ismertetjük.

Vérből végzett vizsgálatok!

A vérvételt általában éhgyomorra végzik a könyök,az alkar esetleg a kézfej vénáiból.A levett vért ma már automata készülékek vizsgálják,hogy az emberi tényező miatti bizonytalanságot kiküszöböljék.A kapott értékeket a leleten megadott két szélső úgynevezett referencia értékekhez viszonyítják.

A vérből végzett laborvizsgálatokat a következő csoportokra oszthatjuk:

Vérkép vizsgálatok

A vérkép vizsgálatok a vérképzőszervi daganatok,elsősorban a leukémiák felismerésében játszanak szerepet.A fehérvérsejt szám jelentős mértékű megemelkedése leukémia gyanúját veti fel.A biztos diagnózis azonban csak a csontvelő vizsgálatából állapítható meg.

Az összes daganattípus kezelése közben nagy jelentősége van az időnkénti vérkép vizsgálatnak a beteg állapotának nyomon követésében.A kemo- és sugárterápia jelentősen lecsökkentheti a vér alakos elemeinek vörösvérsejt, fehérvérsejt és vérlemezkék számát,ezért a sikeres és szövődménymentes kezelés érdekében fontos a vérkép rendszeres ellenőrzése.A vér alakos elemeinek drasztikus csökkenése késleltetheti,sőt,esetleg teljesen megakadályozhatja a kemoterápia vagy a sugárterápia alkalmazását.Emiatt szükség lehet vérképzést serkentő gyógyszerekre.

A vérkép vizsgálatakor számos kiegészítő vizsgálatot is végeznek,hogy az így kapható,különböző sejtek jelenlétét mutató adatok összhangban vannak-e a többi laborértékkel.

A haematokrit meghatározása a plazmában található sejtes elemek arányáról ad felvilágosítást.A haemoglobin az oxigén vérpályán belüli szállításában játszik szerepet.Mindkét eredményt csak a vörösvérsejt számmal együttesen szabad értékelni.

A vérsejtsüllyedés mérés során a vér alakos elemeinek egy speciális csőben történő ülepedését vizsgálják egységnyi idő 1 óra alatt.A vérsejtsüllyedés daganatos betegekben gyorsabb a normálisnál,a gyorsult süllyedés azonban nem feltétlenül jelent daganatot.Magasabb értékeket kapunk gyulladásos folyamatokban,vérszegénységben,autoimmun betegségben,terhességben stb.is.

A minőségi vérkép nagyon fontos adatokkal képes szolgálni a szervezet kóros elváltozásairól.A vizsgálathoz egy csepp vért üveglapra kennek,azt megfestik,majd mikroszkóp alatt megvizsgálják.A fehérvérsejtek különböző típusait vizsgálják,azok arányaiból vonhatók le következtetések,ami útbaigazítást ad a további szükséges vizsgálatokhoz.

A különböző alakú fehérvérsejtek megszaporodása vagy csökkenése mást és mást jelent:

a karélyos magvú fehérvérsejtek megszaporodása bakteriális fertőzés,leukémia esetén jellemző

limfociták megszaporodása vírus fertőzésekben fordul elő

az eozinofil festődésű fehérvérsejtek megszaporodása allergiás folyamatokra utal,illetve bélférgesség,bizonyos daganat-típusok esetén fordul elő

a bazofil festődésű fehérvérsejtek megszaporodása tumorokban,leukémiában jellemző

a monocita egymagvú sejtek számának emelkedése egyes egysejtű fertőzésekben fordul elő.

Ionvizsgálatok

Az ionok vizsgálata a víz- és sóháztartás állapotáról ad pontos képet.Az ionok a sejtekben és a sejtek közti térben helyezkednek el.

A kálium különösen fontos szerepet játszik a szervezet működésében.Vízhajtók hatására lecsökkenhet a kálium szintje,viszont csökkent veseműködés esetén megemelkedik a kálium a vérben.

A kalcium és a foszfor értékek a csontanyagcsere állapotáról tájékoztatnak.Ezek az értékek különösen csontáttét esetén vizsgálandók.A kalcium kóros emelkedése myeloma multiplex,csontáttétek,sarcoidosis esetén észlelhető.A kalcium és foszfor vizsgálatát mindig egyidejűleg kell végezni.

A vas meghatározása a vörösvérsejtek vastartalmáról ad felvilágosítást.A daganatos betegekben előforduló vérszegénységben a vér vastartalma lecsökken.Ilyen esetekben megfelelő vas bevitellel pótolni kell a hiányt.

A konyhasót alkotó nátrium csökkenése vízhajtók hatására, hányás,hasmenés következtében lép fel,de a vese- és keringési eredetű alszár vizenyő és a hasvízkór is sok nátriumot von el a vérből.

A magnézium egyes enzimek fontos alkotórésze,a szervezet magnézium igénye magas.Főleg a csontok és a fogak tartalmaznak sok magnéziumot.Alkoholizmusban,hasmenés, myeloma multiplex,hiányos táplálkozás és tartós mesterséges táplálás esetén,egyes kemoterápiás anyagok alkalmazása során lecsökken a vérben a magnézium szint.

A klór szintjének emelkedése a vérben a vastagbél teljes vagy részleges eltávolítása után,bélsipoly esetén,fokozott vízvesztéskor lép fel.A klór szintje csökken tartós hányás, sószegény táplálkozás és jelentős izzadás esetén.
Enzim vizsgálatok

A máj enzimek a máj működési zavarairól adnak képet.

A leleteken megtalálható ALAT illetve SGOT rövidítés a májban és a szívizomban előforduló enzimet,az úgynevezett szérum aszpartat aminotranszferázt jelöli.

A szérum glutamat-piruvat-tranzamináz enzim minden sejtféleségben megtalálható,de legnagyobb mennyiségben a májsejtekben.Leletekben előforduló rövidítései:ALAT,SGPT. Értékei megemelkednek heveny és idült májbetegségekben,máj áttétek esetén.Értékelésénél nagyon fontos az SGOT/SGPT arány változásainak figyelembe vétele.

Szinte valamennyi szövetben előfordul az úgynevezett alkalikus foszfatáz nevű enzim,mely a lúgos vegyhatású foszfát észterek bontásában játszik szerepet.Vizsgálata azért különösen fontos,mert emelkedése csontáttétek jelenlétére utalhat.

A savanyú foszfatáz emelkedett értéke a prosztata daganatának előzetes - tapintás alapján felállított - gyanúját támaszthatja alá.

Májáttétek esetén értékelhető az úgynevezett LDH nevű enzim emelkedése,mely a szénhidrát anyagcsere utolsó lebontási lépcsőjét segíti elő.

A vérben található létfontosságú anyagok

A húgysav a fehérje-anyagcsere végterméke.Leukémiák, limfómák kemoterápiás kezelése során emelkedhet meg az értéke.

A lipidek a szervezet vízben nem oldódó zsírszerű anyagai. A lipidek összetevői a következők:trigliceridek, koleszterin-féleségek és foszfolipidek.A lipidek a vérben fehérjékhez kötve szállítódnak.A lipidek egyik fajtája,az alacsonyabb molekulasúlyú LDL koleszterin felszaporodása elősegíti az érelmeszesedés kialakulását,míg a sűrűbb, nagyobb molekulasúlyú,jó koleszterinnek is nevezett HDL koleszterin gátolja ugyanezt.A daganatokról a lipidek mennyisége nem ad információt.

Az albumin a vér fehérje tartalmának egyik összetevője.Ez biztosítja sejtek közötti térből a sejtek felé irányuló normális folyadék áramlást.Ha lecsökken az albumin szint a vérben,az áramlás iránya megfordul.A sejtek közötti térben lévő folyadék megszaporodása néha már látható vagy tapintható elváltozást okoz alszárvizenyő,hasvízkór,stb. Rosszindulatú daganatokban csökken az albumin értéke,de a csökkent érték nem jelent feltétlenül daganatot.

A globulin elektromos mezőben elektroforézis,leleteken elfo három összetevőre bontható,amelyeket a görög abc betűivel jelölünk:alfa,béta és gamma globulin.Daganatos elváltozásoknál a gamma globulin aránya a vér többi összetevőjéhez képest megnő az albumin rovására.

Bilirubin a vörösvérsejtek festékét adó hemoglobin lebontásakor keletkezik a májban,a csontvelőben és a lépben.

A májban glukuronsavhoz kapcsolódó bilirubint direkt bilirubinnak nevezik.A direkt bilirubin az epén keresztül a bélcsatornába kerül,majd urobilinogénné alakul,ami részben visszakerül a májba,részben kiválasztódik a vizelettel.A direkt bilirubin szintje a májhoz közeli szervekben lévő daganat okozta epevezeték elzáródásban,illetve májrák miatti májsejt szétesést követően megszaporodik a vérben.

A glukoronsavhoz nem kötődő,úgynevezett indirekt bilirubin vízben nem oldódik,a vesén nem választódik ki.Májsejt széteséssel járó állapotokban megemelkedik a szintje a vérben,az epevezeték elzáródás nem befolyásolja a vérben lévő mennyiséget.

A carbamid nitrogén CN a fehérje anyagcsere végterméke.A májban képződik és a vesén át ürül ki.Emelkedett szintje veseműködési zavarra utal.

A vércukor a szénhidrát anyagcsere zavarainak kimutatására szolgál.A vércukor szintjének vizsgálata a daganatok jelenlétének megállapításában nem játszik szerepet.



1 likes    0 dislikes
Views today: 5    Views total: 3,627
0 Responses Post Response